Za Vlado Republike Slovenije dr. Pavel Gantar l. r.
Za Vlado Republike Madžarske dr. Károly Lotz l. r
A Szlovén Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya (továbbiakban: Szerzó´dó´ Felek)
SZÜKSÉGESNEK TARTVA a közös határt képezó´ és a közös a határ által átmetszett vízfolyásokkal és vízrendszerekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdések szabályozását,
ALAPUL VÉVE az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában kidolgozott, a határokat átlépó´ vízfolyások és nemzetközi tavak védelméró´l és használatáról 1992. március 17-én, Helsinkiben elfogadott egyezményt,
FIGYELEMMEL a Duna megóvására és fenntartható használatára irányuló együttmú´ködésró´l szóló Konvencióra (Szófia, 1994. június),
TEKINTETBE VÉVE a vízgazdálkodási viszonyok egysége fenntartásának szükségességét és elismerve az ezen egységbó´l származó jogokat és kötelezettségeket,
a következó´kró´l állapodtak meg:
1. cikk
Az Egyezmény célja
1. A Szeró´dó´ Felek a jelen Egyezmény rendelkezései alapján megbízott illetékes koordináló szerveik útján megvizsgáljak és egyetértésben megoldják mindazokat a vízgazdálkodási kérdéseket – beleérte a vizek mennyiségét, minó´ségét, környezeti állapotát befolyásoló munkálatokat és intézkedéseket –, amelyek mindkét Szerzó´dó´ Fél érdekeit érintik, vagy az egyik Szerzó´dó´ Fél érdekében tesznek szükségessé a másik Féllel egyeztetett intézkedéseket.
2. A Szerzó´dó´ Felek illetékes szerve a Szlovén Köztársaság vonatkozásában a Környezeti és Terüketu Minisztérium Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Igazgatósága, a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium.
2. cikk
Az Egyezmény hatálya
1. Az Egyezmény rendelkezései kiterjednek a közös határt képezó´ és a közös határ által átmetszett vízfolyásokon és azok vízgyú´jtó´ területén felmerüló´ összes gazdálkodási kérdésre, intézkedésre és munkálatra, amelyek vízgazdálkodási szempontból hatással lehetnek az érintett vízfolyásokra és mú´vekre.
2. Az Egyezmény rendelkezései kitarjednek:
a) a felszíni és a felszin alatti vizkészletre,
b) a vizek káros hatásai elleni védelemre és védekezésre,
c) a vizek használatára,
d) a határvizek minó´ségi vizsgálatára, a vizek szennyezés és ésszerú´tlen használat elleni védelmére,
e) a beavatkozások környezeti hatásainak vizsgálatára,
f) az a)–e) pontokkal összefüggó´ kutatásra, tervezésre, kivitelezésre, megfigyelésekre, információ- és adatcserére.
3. cikk
Kötelezettségek
A Szerzó´dó´ Felek kötelezik magukat, hogy
1. egyrészt a saját területükön, másrészt közösen jókarban tartják a közös határt képezó´ és a határ által átmetszett vízfolyások, csatornák medrét és minden létesítményét,
2. érdekeikkel összhangban végzik a létesítmények és berendezések kezelését és üzemeltetését,
3. egyetértésben végzik az egyik vagy a másik Szerzó´dó´ Fél területén a meglévó´ létesitmények megváltoztatását vagy újabbak építését, valamint mindazon új munkálatok és intézkedések foganatosítását, amelyek megváltoztathatják a közös határt képezó´ és a közös határ áltat átmetszett vízfolyások és vízgyú´jtó´k vízgazdálkodási viszonyait, beleértve a vizek minó´ségét és környezeti állapotát,
4. a saját területükön a határ menti állandó magassági és vízszintes alappontokat, amelyek a vízi munkálatok céljait szolgálják, megó´rzik és fenntartják, szükség szerint kiegészítik és felújítják. Mindkét Szerzó´dó´ Fél használhatja ezeket az alappontokat.
4. cikk
Tájékoztatás
A Szerzó´dó´ Felek illetékes szervei kölcsösen, a lehetó´ leggyorsabb módon értesítik egymást az árvíz- és jégveszélyekró´l, rendkívüli vízszennyezésekró´l, valamint más, a közös határt képezó´ és a közös határ által átmetszett vízfolyásokat és vízgyú´jtó´ket fenyegetó´ veszélyekró´l.
5. cikk
Költségek
1. A Szerzó´dó´ Felek, amennyiben a meglévó´ építmények és berendezések fenntartásában, üzemeltetésében, valamint a létesítendó´ építmények és berendezések tervezésében, építésében, fenntartásában, üzemeltetésében mindketten részt vesznek, a költségek megosztásának kérdését és fizetésének módját egyetértésben állapítják meg.
2. Azokat a költségeket, amelyek olyan építmények és berendezések építésével, fenntartásával és üzemeltetésével, valamint olyan intézkedésekkel és munkálatokkal kapcsolatosak, amelyek az egyik Szerzó´dó´ Fél területén vannak, illetve azokat ott végzik, de kizárólag a másik Szerzó´dó´ Fél érdekeit szolgálják, teljes egészében az érdekelt Szerzó´dó´ Fél viseli.
6. cikk
Vámrendelkezések
1. Azon épító´- és üzemanyagok, amelyek ezen Egyezmény értelmében a közös határt képezó´ vízfolyásokon és csatornákon, valamint a közös határ által átmetszett vízfolyások és csatornák határszelvényeinek térségében elvégzendó´ munkálatok kivitelezéséhez szükségesek és az egyik Szerzó´dó´ Fél területéró´l a másik Szerzó´dó´ Fél területére szállítanak, minden beviteli és kiviteli illetéktó´l mentesek.
2. E cikk 1. pontja értelmében ideiglenes illetékmentességet élveznek a szükséges berendezések, gépek, szállítóeszközök, szerszámok és ehhez hasonlók (a továbbiakban: eszközök) azzal a feltétell, hogy ezeket be kell jelenteni a vámhatóságoknál azonosság megállapítása, továbbá a vámhatóságok által meghatározott idó´pontig történó´ visszaszállítása végett. Ebben az esetben nem szükséges a megfeleló´ biztosítékok letétbe helyezése. Azon eszközök után, amelyeket nem küldenek vissza a meghatározott idó´pontig vagy nem az Egyezmény céljaival összhangban használják, a megfeleló´ illeték fizetendó´. Amennyiben az említett eszkó´zó´k teljesen használhatatlanná válnak és ezért nem küldetnek vissza, vámmentességet élveznek.
3. Mindkét Szerzó´dó´ Fél biztosítja azon épító´- és üzemanyagok, eszközök vámkezelésének megkönnyítését, amelyek mentesek az illetékek alól.
4. A munkálatok kivitelezéséhez szükséges épító´- és üzemanyagokat, valamint eszközöket a Szerzó´dó´ Felek vámszervei ellenó´rzik, a jelen cikk 1. és 2. pontjában meghatározott feltételekre tekintettel.
5. Az Állandó Szlovén-Magyar Vízgazdálkodási Bizottság minden egyes esetben külön állapítja meg azokat a létesítményeket, munkálatokat, amelyekre a jelen cikkben meghatározott kiváltságokat alkalmazza, továbbá ezek terjedelmét és feltételeit.
7. cikk
Az Állandó Szlovén-Magyar Vízgazdálkodási Bizottság
1. Az Egyezmény rendelkezéseibó´l eredó´ kérdések megtárgyalása, továbbá intézkedések és munkálatok végrehajtása céljából a Szerzó´dó´ Felek létrehozzák a Állandó Szlovén-Magyar Vízgazdálkodási Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság összetételét, hatáskörét, illetékességét és mú´ködésének módját a jelen Egyezmény szerves részét képezó´ Alapszabályzat tartalmazza (Függelék).
2. A Bizottság közös árvízvédelmi, jégvédelmi és vízminó´ségvédelmi – szük-ség esetén további – szabályzatokat készit.
3. A Bizottság tárgyalásairól mindkét nyelven jegyzó´könyv készül, amelyet jóváhagyás céljából a kormányok elé kell terjeszteni.
8. cikk
Határátlépés
1. A közös intézkedések megállapítása és a közös munkálatok végrehajtása érdekében azok a személyek, akiket a Szerzó´dó´ Felek kijelölnek, az államhatárnak azokon a helyein és abban az idó´ben találkoznak, amelyeket mindkét Szerzó´dó´ Fél illetékes szervei adott esetben egyetértésben kijelölnek.
2. Az 1. pontban feltüntetett államhatár-átlépésekhez a Szerzó´dó´ Felek, belsó´ törvényhozásukkal összhangban, biztositják a határátkeló´kön kívül történó´ határátlépéshez szükséges okmányokat.
9. cikk
Módosítás
1. Ha bármelyik Szerzó´dó´ Fél szükségesnek tartja az Egyezmény bármelyik rendelkezésének módosítását, arról értesíti a másik Szerzó´dó´ Felet. Az egyeztetett módosítás akkor lép hatályba, amikor a Szerzó´dó´ Felek diplomáciai úton értesítik egymást, hogy eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges belsó´ jogi feltételeknek.
2. A 7. cikk 1. pontjában említett Alapszabályzat módositásáról a Szerzó´dó´ Felek közvetlenül állapodnak meg, az Állandó Szlovén-Magyar Vízgazdálkodási Bizottság útján.
3. Amennyiben a vízgazdálkodással kapcsolatosan mindkét Szerzó´dó´ Fél részesévé válik valamely általános, sokoldalú megállapodásnak, úgy a jelen eyezményt összhangba kell hozni az említett sokoldalú megállapodás rendelkezéseivel.
10. cikk
Viták rendezése
A Szerzó´dó´ Felek a jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása tekintetében a közöttük felmerüló´ bármely vitás kérdést, amelyet közvetlenül tárgyalásokkal vagy diplomáciai úton nem tudtak rendezni, illetve ha nem egyeztek meg valamely más megoldási módban, “A határokat átlépó´ vízfolyások és nemzetközi tavak védelméró´l és használatáról 1992. március 17-én Helsinkiben elfogadott egyezmény 22. cikke (2. bekezdés), illetó´leg IV. melléklete szerinti döntó´biróság elé utalják.
11. cikk
Zárórendelkezések
1. A Szerzó´dó´ Felek diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy eleget tettek az Egyezmény hatálybalépéséhez a belsó´ törvényhozásuk által eló´írt követelményeknek.
2. Az Egyezmény a jelen cikk 1. pontjában említett értesítések másodikának kézhezvételétó´l számított harmincadik napon lép hatályba.
3. Az Egyezmény hatályba lépésével a Szerzó´dó´ Felek között hatályát veszti a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya és a Magyar Népköztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában Belgrádban 1955. augusztus 8-án kelt Egyezmény.
4. Az Egyezmény határozatlan idó´re köttetik.
5. A Szerzó´dó´ Felek az Egyezményt bármely naptári év vége eló´tt legalább hat hónappal felmondhatják, s ebben az esetben az Egyezmény az adott év leteltével hatályát veszti.
Készült Ljubljanában, az 1994. év október hó 21. napján, két példányban, szlovén és magyar nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
A Szlovén Köztársaság
Kormánya nevében
dr. Pavel Gantar s. k.
A Magyar Köztársaság
Kormánya nevében
dr. Károly Lotz s. k.
Priloga
Függelék
1. cikk
A Bizottság hatásköre és illetékessége
1. A Szlovén Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában megkötött Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) hetedik cikkével létrehozott Állandó Szlovén-Magyar Vizgazdálkodási Bizottság (továbbiakban: Bizottság) illetékes mindazon kérdések, intézkedések és munkálatok közös kezelésére, amelyre az Egyezmény hatálya kiterjed.
2. A Bizottság illetékességi körébe tartozik különösen:
a) kölcsönös tájékoztatás a tervezett vizgazdálkodási beavatkozásokról és munkálatokról,
b) közös intézkedések és munkák elhatározása és eló´készítése, a tervek szakvéleményezése és kivitelezésük elrendelése,
c) a közös intézkedések és munkák ellenó´rzése, a közös költségek elszámolása,
d) szemrevételezések és állapotfelmérések végrehajtása,
e) kavics- és homokkitermeló´ helyek kijelölése nem vízépítési céllal,
f) azon intézkedések és munkák megvitatása, amelyek csak az egyik fél érdekében hajtandók végre,
g) a vízgyú´jtó´ területen tervezett beavatkozások megvitatása, melyek hatással vannak a határvizekre,
h) a közös árvíz-, jég- és vízminó´ségvédelemre, valamint egyéb veszélyek elhárítására vonatkozó kérdések tanulmányozása és ezzel kapcsolatban közös Szabályzatok elfogadása,
i) javaslatok kidolgozása a közös érdekú´ vízgazdálkodási létesítmények és berendezések kezelésére és mú´ködésére,
j) a vízgazdálkodási gyakoriati tapasztalatok, valamint a hidrológiai és hidrometeorológiai adatok kicserélése, továbbá a vízállás-, a jég- és egyéb adatok közlését célzó tájékoztató szolgálatok mú´ködésének összehangolása.
2. cikk
A Bizottság összetétele
1. A Szerzó´dó´ Felek a Bizottságba három-három tagot neveznek ki, és a tagot közül kinevezik a nemzeti tagozat vezetó´jét és helyettesét.
2. A Szerzó´dó´ Felek szakértó´ket is kijelölhetnek, akik részt vesznek a Bizottság munkájában.
3. Szükség szerint a Bizottság szakértó´i munkacsoportokat hozhat létre.
3. cikk
A Bizottság mú´ködése
1. A Bizottság évente egyszer rendes ülést tart. A tagozatok vezetó´i rendkívüli ülés(ek) összehívásában is megegyezhetnek.
2. A tagozatok vezetó´i közvetlenül is tárgyalhatnak egymással.
3. A Bizottság felváltva ülésezik a két Szerzó´dó´ Fél területén, ha eló´zó´leg másban nem állapodtak meg. Az ülést – a másik Fél elnökével egyetértésben – azon Fél tagozatának vezetó´je hívja össze, amelynek a területén a soron következó´ ülés esedékes.
4. A napirandben a két tagozat vezetó´je eló´zetesen megállapodik. Az ülésszak alatt a napirend közös megegyezéssel kiegészithetó´.
5. Az üléseken azon Szerzó´dó´ Fél tagozatának vezetó´je elnököl, amelynek területén az ülés van.
6. A Bizottság tárgyalásai szlovén és magyar nyelven folynak.
4. cikk
Határozatok
1. A Bizottság határozatait egyhangúlag hozza.
2. Amennyiben a Bizottság valamely kérdésben nem tud megegyezni, a vitás kérdést a kormányok elé kell terjeszteni.
3. Az ülésró´l mindkét nyelven két példányban jegyzó´könyv készül, amelyeket a tagozatok vezetó´i írnak alá.
4. A Bizottság határozatai nem hajthatók végre, amennyiben valamelyik kormány nem hagyja jóvá a jegyzó´könyvet.
5. Amennyiben a jegyzó´könyv aláírásától számított 60 napon belül egyik Fél sem emel kifogást a határozatok ellen, úgy azok érvénybe lépnek.
5. cikk
Költségek
Mindkét Szerzó´dó´ Fél maga viseli saját delegációjának költségeit. Egyéb költségeket, amelyek a Bizottság munkája közben merülnek fel, a Szerzó´dó´ Felek egyenló´ arányban viselik, hacsak másképp nem állapodnak meg.
6. cikk
Egyebek
Ezen Alapszabályzat rendelkezései a szakértó´i munkacsoportokra is értelemszerú´en vonatkoznak.